Átalakuló agrárvilág Magyarországon: új lehetőségek a klímaváltozás árnyékában

Elindult a Nagy Diák Agrárteszt 5. a MATE szakmai támogatásával

A Kárpát-medence éghajlata gyorsan változik, ami kihívások mellett új lehetőségeket is teremt a magyar mezőgazdaság számára. Miközben az őshonos erdei élővilág alkalmazkodni kényszerül, a mediterrán növények egyre jobban meghonosodnak hazánkban. A klímaváltozás agráriumra és élővilágra gyakorolt sokrétű hatásai a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 5. – Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedő témái között is szerepelnek, melyet a DUE Médiahálózat hirdetett meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) támogatásával.

2025-ben március kivételével minden hónap szárazabb volt az átlagnál. Június, amely hagyományosan az egyik legcsapadékosabb hónapunk, idén a legszárazabb és a második legmelegebb lett az 1901 óta vezetett mérések szerint. A Duna-Tisza közében, a Balatontól keletre és Békésben újra súlyos aszály pusztított. Az egyre melegebb és szárazabb nyarak következtében a bükk- és tölgyesek fokozatosan háttérbe szorulnak, helyüket szárazságtűrő növényzet veszi át. Ez alapvetően megváltoztatja az erdei életközösségeket: az odúlakó madarak, köztük a cinegék és fakopáncsok élőhelyei beszűkülnek, a fán fészkelő fajok visszaszorulnak, miközben a száraz füves területekhez alkalmazkodott állat- és növényfajok terjednek.

Új kultúrák a magyar földeken

A változás azonban gazdasági szempontból nem csak veszteségeket jelent. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy olyan növények is sikeresen termelhetők már Magyarországon, amelyek korábban csak a Mediterráneumban voltak honosak. A Balaton környékén és az ország déli részein egyre több termelő foglalkozik sikeresen fügetermesztéssel, és már magyar olívaolajok is megjelentek a piacon. A sárgabarack, őszibarack és kajszi mellett egyre inkább helyet kapnak a mediterrán gyümölcsök is: a mandula, a gránátalma, sőt, néhány gazdálkodó még a banántermesztéssel is kísérletezik üvegházakban vagy különösen védett mikroklímájú területeken.
A klímaváltozásra azonban tudatos válaszokat kell adni a mezőgazdaságnak. A talaj- és területhasználatban alapvető változtatásokra van szükség: a szántást egyre több esetben fel kellene váltani talajkímélő művelési módokkal, és a vízmegtartást szolgáló technológiákra kell áttérni. Az éves csapadékmennyiség eloszlása ugyanis jelentősen megváltozott: az időjárási szélsőségek miatt sokkal nagyobb az intenzív csapadékhullás aránya, amikor rövid idő alatt esik le nagy mennyiségű csapadék. Dr. Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a MATE rektora szerint talajhasználati rendszerünket ezekhez a megváltozott időjárási feltételekhez kellene igazítanunk, amennyiben fenntartható magyar agráriumról kívánunk gondolkodni a jövőben.

A Nagy Diák Agrárteszt részletei

A határon túlra is kiterjedő, háromfordulós, online, edukatív vetélkedőbe középiskolás fiatalok kapcsolódhatnak be, de a játékot bárki kitöltheti. A verseny első fordulója 2025. december 7-ig érhető el a www.agrarteszt.hu oldalon. Az itt legjobb eredményt elért 1.000 játékos meghívást kap a 2025. december 12-én tartandó középdöntőbe, ahonnan a december 17-i döntőbe jutó legsikeresebb 10 diák agrártudós között dől el az értékes nyeremények sorsa. A díjátadóra a 2026. januári Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon kerül sor, ahol gazdára talál a kétszemélyes görög utazás, a kerékpár és a mobiltelefon.