A "Korábban írtuk" sorozatunkban egy éppen 22 éve megjelent írást ajánlunk figyelmetekbe. A békéscsabai FEK-be akkoriban egy kiállítás erejéig ellátogatott a TV Maci, akit természetesen bábfigura kollégái is elkísértek.
B. Koltai Gabriella (BKG) írása nem csak szorosan a vitrinek tartalmát mutatja be.
A mesék sosem avulnak el...
Az elmúlt héten bizonyára feltűnt a Szabadság téri FEK néven ismert étterem és művelődési intézmény törzsvendégeinek, hogy naponta több gyermekcsoport, de igen sok felnőtt is látogatja az emeleti kiállítótermet. Nem csoda, hiszen illusztris vendéget köszönthettünk városunkban: itt járt a TV Maci.
Méghozzá nem is egyedül, sok kedves ismerős kísérte el, többek közt maga Mirr-Murr, aztán a legkisebb ugrifüles és Mekk Mester barátai közül is jónéhányan. Egy közepes nagyságú vitrinben ott sorakoztak a bábok, középen a Maci, akit gyermekkorunkban mindig épp akkorának láttunk, mint önmagunkat. Foky Ottó halhatatlan és feledhetetlen bábfigurái egész nemzedékeket bűvöltek el, olyannyira, hogy velem együtt igen sok felnőtt, sőt jócskán középkorú ember is beóvakodott, találkozni a Macival. Óvodásgyerek a nagymamával, kisiskolások a tanítónénivel, huszonéves lány a barátjával egyaránt örömmel, némi elfogódottsággal álltak a vitrin előtt, s szedegették elő a régi emlékek morzsáit a ráülepedett látványrétegek alól.
Mi volt a Maci titka, rejtélyes vonzereje, ma sem tudnám biztonsággal megmondani. De az bizonyos, hogy amikor felhangzott a jólismert Prokofjev-dallam (a Péter és a farkas-ból a medve motívuma), mindenki rohant a TV elé. Sokszor magát a mesét meg sem néztük, de az esti találkozást a Macival a világért sem mulasztottuk el. Kedves esetlensége, ártatlan tekintete, gömbölyded alakja egy csapásra meghódította a nézőket, s a szeretet nem múlt el máig sem.
