Idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját Magyarország legnagyobb repülőtere, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A ferihegyi légikikötő története nem csupán a magyar légi közlekedés fejlődésének lenyomata, hanem egyben a kultúra, a találkozások, az utazás és a nemzeti identitás szimbolikus helyszíne is. Az évforduló apropóján érdemes egyszerre végigtekinteni a repülőtér gazdag történetén és a Liszt Ferenc névhez fűződő kulturális örökségen – hiszen e kettő ma már elválaszthatatlanul összefonódik a magyar főváros légikapujában.
A Ferihegy születése: földrajzi adottságokból nemzeti szimbólum
A repülőtér története a 20. század elején kezdődött, amikor a gyorsan fejlődő Budapest számára új, nagyobb repülőtérre volt szükség. 1938-ban jelölték ki a helyszínt Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában, ahol a sík terület, a kedvező meteorológiai viszonyok és a jó megközelíthetőség ideális feltételeket teremtett. A név eredete a 18–19. századig nyúlik vissza: Mayerffy Xavér Ferenc szőlőbirtokos után nevezték el a helyiek „Feri hegyének” a dombos vidéket, amely később Ferihegyként vált ismertté.
A második világháború hátráltatta az építkezést, de végül 1950. május 7-én megnyílt a Ferihegy Nemzetközi Repülőtér, amely akkor egyetlen terminállal és egy futópályával várta az utasokat. Az első években főként a régió fővárosaiba – Prága, Bukarest, Varsó, Szófia – indultak járatok, de a repülőtér gyorsan a magyar légi közlekedés központjává vált.
Folyamatos fejlődés: modernizáció és bővülés
A Ferihegy az évtizedek során folyamatosan alkalmazkodott a növekvő utasforgalomhoz és a technológiai fejlődéshez. Az 1960-as évekre az évi utasszám már meghaladta a 350 ezret, a hetvenes években pedig elérte az egymilliót. Az 1980-as években új terminálok és futópályák épültek, 1985-ben átadták a 2A, 1998-ban a 2B terminált, majd 2011-ben a SkyCourt központi csarnokot, amely a 2A és 2B terminálokat összekötve modern, nemzetközi színvonalú utasélményt teremtett.
A repülőtér fejlődése a magyar történelem viharos évtizedeivel is összefonódott: a szocialista időszakban a MASZOVLET és a Malév járatai, majd a rendszerváltás után a nyugati légitársaságok megjelenése és a privatizáció mind-mind új korszakot nyitottak a légikikötő életében.
2024-ben a repülőtér már 17,6 millió utast szolgált ki, és a következő években a várva várt 3. terminál építése is megkezdődik, hogy a jövőben akár 25 millió utas is áthaladhasson Budapest légikapuján.
Fotó: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér napjainkban-
Liszt Ferenc és az utazás kultúrája: névadás, szimbólum, örökség
A repülőtér 2011-ben vette fel Liszt Ferenc nevét, a zeneszerző születésének 200. évfordulóján. Liszt Ferenc nemcsak a magyar zene, hanem az európai kultúra egyik legnagyobb utazója volt: egész életében bejárta a kontinenst, fellépett szinte minden jelentős városban, műveiben pedig gyakran visszaköszönnek a különböző népek dallamai, az utazás élménye és a találkozások inspirációja.
A névválasztás így egyszerre tiszteletadás a világhírű művész előtt, és szimbolikus üzenet: a repülőtér, akárcsak Liszt zenéje, hidat képez Magyarország és a világ között, a kultúrák találkozásának és az utazás örömének helyszíne.
Kultúra a terminálban: a 75. évforduló ünnepi programjai
A 75. évforduló alkalmából 2025-ben egész éven átívelő, nagyszabású kulturális programsorozat várja az utasokat és a látogatókat. A repülőtér célja, hogy a Liszt névhez méltóan a zene és a kultúra már a terminálban megérintse az érkezőket és indulókat – a repülés élménye így már a felszállás előtt elkezdődik.
A jubileumi év főbb programjai:
- Zenei előadások: A terminálokban rendszeresen felcsendülnek Liszt Ferenc művei klasszikus, kortárs és jazz feldolgozásban, neves művészek és fiatal tehetségek előadásában. A „Piano Day” keretében egész nap zongorakoncertek színesítik az utazás élményét.
- Interaktív kiállítások: A repülőtér történetét, Liszt Ferenc életét és a magyar zenei örökséget bemutató tárlatok várják az érdeklődőket. Digitális platformokon keresztül a világ bármely pontjáról be lehet kapcsolódni a programokba.
- Művészeti installációk: A terminálokban Liszt Ferenc miniszobra (Kolodko Mihály alkotása), madaras motívumok, zenei tematikájú műalkotások és időszakos kiállítások idézik meg a zeneszerző és a repülés kapcsolatát.
- Kettős jubileum: A 75. évforduló mellett 2025-ben Liszt egyik legismertebb műve, a „Liebesträume” (Szerelmi álmok) 175 éves évfordulója is kiemelt szerepet kap a programokban.
A szervezők célja, hogy a repülőtér valódi „kulturális kapuként” működjön, ahol a magyar zenei örökség, Liszt Ferenc szellemisége és a modern utazás élménye egyszerre válik átélhetővé minden utas számára.
Fotó: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér napjainkban-
A Ferihegyi repülőtér ma: múlt, jelen, jövő
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér története több mint egy infrastrukturális fejlesztés: az elmúlt 75 év során Magyarország egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává, a nemzeti identitás és a kultúra kapujává nőtte ki magát. A repülőtér ma már nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa egyik legjelentősebb légikikötője, ahol minden felszálló gép és érkező utas egy újabb fejezetet ír a magyar repülés és kultúra történetében.
A 75. évforduló ünnepségei egyszerre tisztelegnek a repülőtér gazdag múltja, a magyar zenei örökség, Liszt Ferenc életműve és a jövő kihívásai előtt. Így válik a Ferihegyi repülőtér valóban „egy ország kapujává” – ahol a kultúra, az utazás és a találkozások élménye mindenkit összeköt.
Ez a kép talán nem a budapesti reptér legjobb illusztrációja, de annál többet elárul a Főszerkesztőnkről – ezért nem hagyhattam ki.
KORDA GYÖRGY X BUDAPEST AIRPORT: REPTÉR
Szöveg, fotó: AIldikó
