1802. szeptember 19-én, Monokon született Kossuth Lajos

Kossuth Lajos az egyik legjelesebb államférfi volt történelmünkben, akinek emlékezete nem csak azért él Békés megyében mert minden településünkön található legalább egy Kossuth utca, esetleg megspékelve egy-egy Kossuth térrel...

Megemlékezésemben nem kívánom végigvenni Kossuth Lajos élettörténetét, ehelyett néhány Békés megyéhez kapcsolódó adalékkal szolgálnék, bár ezek az írások nem minden esetben vetnek jó fényt régiónk lakosaira.

A békéscsabai Kossuth szobor

A BékésWiki leírása szerint:

"A Kossuth-szobor felállítása céljából 1902 szeptemberében megalakult a csabai gyűjtőbizottság, a társelnökök dr. Rell Lajos és dr. Pándy István lettek. A bizottság adományokat gyűjtött, táncvigalmakat szervezett...

...Községi és társadalmi hozzájárulásoknak köszönhetően összegyűlt a szükséges összeg. 1904 szeptemberében szoborbizottság alakult, melynek olyan neves csabai személyek voltak a tagjai mint Varságh Béla (elnök), Áchim Gusztáv, Balás Ádám, dr. Pándy István, dr. Rell Lajos (jegyző) és Wagner József. A szoborbizottság nem díjazott, zárt pályázatot írt ki, melyre Gerenday György, Horvay János, Róna József, Tóth András, Felek Gyula és Mogyorósy Sándor művészek kaptak meghívást. Még ebben az évben a Kossuth Lajos nevét viselő teret jelölték ki a felállítandó szobor helyéül. A másfélszeres életnagyságú (2,8 méter) ércszobor elkészítésével Horvay János budapesti szobrászművész kapott megbízást. Az alkotás Haraszthy József budapesti ércöntő műhelyében készült. A talapzatot Fellegi Antal kőfaragó készítette.

A szobor felállítására 1905. szeptember 12-án került sor. A talapzat dombját Lischka Lipót műkertész befüvesítette, növényekkel díszítette.

Az avatóünnepség 1905. szeptember 19-én istentisztelettel vette kezdetét, Koren Pál lelkész Kossuth Lajos érdemeiről szónokolt.

Kossuthnak a szabadságharc alatt több alkalommal is intézkednie kellett Békés megyéhez kapcsolódóan:

A KOSSUTH HÍRLAPJA 94. sz. 1848.10.18. szerdán megjelent száma az alábbi megyénnkel foglalkozó hírt közli:

Békes megyében.
– Békes megyében oct. 9-kén kelt tudósítás szerint minden rák módjára megy, minek oka az, mert nincs, ki élére állana a dolognak. Néhány lelkészen kivül alig van lelkesítő. Az újonczok kiállítása csak lassan halad, az is többnyire sorshuzás utján, mi csak zavart, elégűletlenséget, ingerűltséget szűl. Reménylhető azonban, hogy Békes népe rövid idő alatt tisztábban gondolkodik és cselekedni fog, mert legközelebb olly helységekből is, hol eddig tétlenség uralkodott, lelkesültség híre hallatszik. E tudósítás keltekor Békesben a szomszéd Arad ágyúztatása még közönségesen tudva nem volt; azóta az aradi vár ágyúinak dürgése kétségtelenül fölriasztotta Békes erőteljes népét kábúlt tétlenségéből. Sz. K.
Forrás: Arcanum

47. Kossuth kiáltványa Békés vármegye lakosaihoz

Budapest, 1848. december 8.

Megilletődve értem, hogy Békés vármegyében a rend bomlásnak indult, a törvények tisztelete helyébe féktelenség lépett, s gaz izgatók a népnek hiszékenységét arra használták, hogy a személy és vagyon bátorságát feldúlják, s a népet oly kicsapongásokra bujtogassák fel, melyek ha büntetlenül eltűretnének, az országnak saját fiainak bűnös kezei alatt szét kellene bomlania.

Megilletődéssel értettem, hogy ezen gaz bujtogatások következtében Békés megye több községeiben a nép zajong, foglalásokat teszen, s a rég foganatba vett egyezségeket s bírói ítéleteket, melyekben elébb megnyugvását találta, erőszakosan felforgatva, mások tulajdonát szentségtelen kezekkel megtámadja.

És ezen féktelenségek legközelebb Orosházán annyira fajultak, hogy már nemcsak a személyi és vagyonbátorság, de még a törvényes felsőbbség iránti tisztelet és engedelmesség is lábbal tapodtatnék, s köztisztviselők a vad erőszak bántalmaival illettetnének*.

Sőt a legméltóbb bosszankodással értettem azt is, hogy a közrendnek s a nép nyugalmának vétkes háborítói még az én nevemmel is vakmerően visszaélnek, s a népet azzal ámítják, mintha én a tulajdon szentségét sértő legelőfoglalásokat helyesleném.

Békés vármegye lakosai!

Én a népnek barátja vagyok. A nép javáért éltem, munkáltam, tűrtem és szenvedtem egész életemben.

A nép javáért teszem ki magamat most is a zsarnokság minden bosszújának, a nép javának kívánok élni utolsó leheletemig.

Ezeket nem dicsekvés gyanánt említem, mert amit a népért tettem, nem érdem, hanem csak kötelesség. De említem azért, hogy elmondjam, mikint okom van kívánni, hogy az én szavamnak higgyetek, mert én nektek igazat szólok, mintha Isten ítélőszéke előtt állanék.

A márciusi törvények robotot, dézsmát eltörültek, s a népet szabaddá tették.

Ezen törvényeknek örvendeni senkinek több oka nincs, mint Békés vármegye népeinek; mert ezen megye földjét az Isten termékenységgel, bőséggel áldotta meg; s a márciusi törvények után Békés lakosainak csak munkás iparkodásra van szükségük, hogy jólét vegye körül lépteiket, s a szabad hazának boldog gyermekei legyenek.

Mi, kik e törvényekért, a népnek ezen szabadságáért küzdöttünk, azt reménylettük, hogy Békés vármegye népe áldani fogja értök emlékezetünket, nem pedig azt, hogy a szabadságból féktelenségre fajul, s mert sokat nyert a törvény által, telhetetlen vággyal még más tulajdona után nyújtja ki erőszakos kezeit.

Amint hallom, a legelő elkülönítéséveli elégedetlenségből származnak ezen nyugtalanságok.

Erre azt adom tudtára Békés vármegye népeinek, mikint csudálkozni kell minden józan embernek, hogy a Békés megyei nép míg robotozott s kilencedet adott, a legelő elkülönítését jótéteménynek tekinté, most pedig, miután szabaddá lett, emiatt is békétlenkedik, és éppen Békés vármegye népe békétlenkedik, hol egy-egy telek után annyi legelő van legtöbb helyütt kihasítva, hogy az országnak számos vidékein egy-egy telek összesen nem megy annyira*.

Azonban meg kell a népnek komolyan mondanom, hogy habár imitt-amott oka volna is a legelő elkülönítésével meg nem elégedni, rabláshoz, erőszakhoz, foglalásokhoz nyúlnia nem szabad, hanem törvény útján kell panaszának orvoslását keresnie.

Ahol legelőelkülönítés történt, vagy egyezség, vagy bírói ítélet által történt. Mind a kettőnek szentnek kell lenni mindaddig, míg bírói ítélet által meg nem változtatik.

Panaszkodni szabad, a bírához folyamodni lehet, új pert kezdeni nincsen megtiltva, és a bíró ítélni fog az ország törvénye és az Isten igazsága szerint. Én pedig, mint az ország kormányának elnöke, ügyelni fogok, hogy a népnek igazság szolgáltassék.

De erőszakkal, önhatalommal felforgatni a megkötött egyezségeket, a bírói ítéleteket nem szabad, mert ez nem volna egyéb, mint rablás, erőszak s a polgári társaság minden kötelékeinek összeszaggatása; mit a kormánynak tűrnie nem szabad, mert különben az ország egy rablótanyává válnék, hol csak az erőszak, az ököljog uralkodnék, és nem a törvény, nem az igazság.

Tiköztetek, atyámfiai, számosan vannak, kiknek peres ügyük volt más lakostársával; mely ügyet vagy egyezség útján magatok közt elintéztetek, vagy pedig a bíró elítélt. Mit mondanátok ahhoz, ha már most a meg nem elégedő fél erőszakkal rajtatok menne, s kiforgatna lakházaitokból, erőszakkal elvenné birtokaitokat, mert azt hiszi, hogy neki ahhoz joga van.

Polgári társaságban törvénynek kell uralkodni, nem erőszaknak.

Hát még mit mondjak ahhoz, hogy némelyek, mint például az orosháziak, annyira vetemedtek, hogy pusztarészeket, mások kétségtelen tulajdonát, mit haszonbérben bírnak, most erőszakkal el akarják tulajdonítani, s a haszonbért megtagadják.

Nem tudja-e az orosházi nép, hogy ez rablás, mit Isten törvénye tilt, a földi igazság pedig megbüntet?

Amott dúl szomszédságtokban az oláh, a rác pártütés. Ezek is azt teszik, hogy rabolják a mások tulajdonát. Azt akarja-e az orosházi nép, hogy az ország által akkint tekintessék, mint az oláh s a rác pártütő?

Hát ha ezen rablók beütnének Békés megyébe, s el akarnák foglalni a nép földjét, a nép vagyonát, nemde megkívánná a nép, hogy a kormány védje őket a rablók foglalása ellen. Mikim felejtkezhetik tehát el magáról annyira, hogy most ő nyúl erőszakkal mások tulajdonához.

Meg van írva Isten igéiben, hogy akkint bánjatok másokkal, mikint kívánjátok, hogy mások veletek bánjanak.

Meg van írva, hogy aki mint vétkezik, akkint fog megbűnhődni.

Az erőszaknak példája veszélyes példa, atyámfiai! Ha ti ma más tulajdona után erőszakkal kinyújtjátok kezeiteket, holnap más fogja a ti vagyonotok után kinyújtani kezeit, s akkor nem lesz jogotok panaszkodni, mert csak az történendik veletek, amit ti másokon elkövettetek.

Ily erőszakoskodásokat nem lehet tűrni polgári társaságban; nem szabad tűrnie a kormánynak, nem szabad tűrnöm nekem, mert megesküdtem a törvényre, felelős vagyok a rendnek, törvénynek fenntartásáért, s én eskümet meg fogom tartani, és valamint soha nem tűrendem, hogy a zsarnokság az ország szabadságát elnyomja, és meg nem engedendem, hogy a népen igazságtalanság gyakoroltassék, úgy azt sem szabad tűrnöm, hogy a nép a törvényeket lábbal tapodja.

Akinek panasza van, járuljon a bíróhoz, de ne erőszakoskodjék, különben magának tulajdonítsa a szomorú következéseket.

Békés vármegye népei! Én megmondom nektek, mit akarnak azok, kik titeket a tulajdon szentségének megtámadására bujtogatnak.

Ezen bujtogatók nem egyebek, mint béres cinkosai az ország ellenségeinek, kik szabadságtokat el akarják rabolni, országunkat elfoglalni s a nemzetet rabszolgává tenni.

Lássátok, atyámfiai, az a sok gaz ellenség, mely országunkat fegyveres kézzel megtámadta, mind azt beszéli, hogy ő azért jő fegyveres kézzel az országra, mert itt rendetlenség van; ő hát a rendet akarja helyreállítani.

Mi erre azt feleltük, hogy ez álnok hazugság, hogy az országban nincs más rendetlenség, mint melyet ők csinálnak gaz rabló csordáikkal.

Miszerint tehát elmondhassák, hogy csakugyan van rendetlenség, s ezen ürüggyel szépíthessék gyalázatos céljaikat, ti. az ország szabadságának elnyomását, tehát kiküldözgetnek bujtogatókat, kik a könnyen hívő népet felbujtogassák, hogy rendetlenségeket kövessen el, s aztán elmondhassák: „van rendetlenség, tehát van okuk az országot megtámadni”.

Ez fekszik a dolgokban, atyámfiai! Higgyetek nekem, ki a népnek testvéri barátja vagyok, ki a néppel akarok élni, vagy ha kell, érette örömest meghalok. Higgyétek el nekem: aki rendetlenségre bujtogat benneteket, az ellensége az országnak, ellensége a ti szabadságotoknak, s hazánkat akarja elveszteni.

Azért hát én az Isten és a haza nevében kérlek, egyszersmind a törvény nevében adom tudtotokra, legyen béke köztetek: tiszteljétek a törvényt, engedelmeskedjetek a kormánynak, s ne sértsétek meg a tulajdon szentségét erőszakkal.

De midőn az Isten és a haza nevében kérlek, egyszersmind a törvény nevében adom tudtotokra, hogy rendbontásaitokat a kormány tűrni nem fogja, s a bűnösök kérlelhetetlenül bűnhődni fognak.

És ezért adom tudtotokra, hogy a kormány részéről Bogyó Sándor* országgyűlési képviselő úr teljhatalmú országos biztosul kiküldetett Békés vármegyében a törvények uralmát, a rendet, a birtokok sérthetetlenségét s a tisztviselői tekintetet szükség esetében katonai karhatalom használatával is helyreállítani.

Iránta a törvény nevében engedelmességet parancsolok, s az Isten és haza nevében még egyszer kérlek, ne hozzatok féktelen kicsapongásaitok által veszélyt magatokra, veszélyt e szegény hazára, melynek úgyis annyi ellensége van.

Forrás: MEK

Kossuth az Országos Honvédelmi Bizottság élén számos ügyben intézkedett. 1849 február 8-án az alábbi levelet intézte Békés megye lakosaihoz:

a) Válasz Békés megye közönségének panaszos felterjesztésére:

Békés megye közönsége febr. 5-én felírt a Honvédelmi Bizottmánynak biztosította a Bizottmányt, hogy a megye népe a nagy ügy érdekében továbbra is vállal minden áldozatot, de kérte, hogy a rendkívül nagy számban a megyébe vezényelt és ott átvonuló katonaság ne utalvánnyal, hanem készpénzzel fizessen. Kérte azt is, hogy nevezzenek ki a katonaság mellé egy élelmezési kormánybiztost, s lássák el elegendő pénzzel, és elsősorban azt, hogy a megyébe érkező katonaság létszámáról, és szükségleteiről előre értesítsék a megyét. Kossuth válasza:
A katonaság élelmezésére kiszolgáltatott termesztmények s az ellátás körül tett szolgálatok igen is készpénzen fizettetni rendeltettek, nem csak azért, hogy az ezen terhek viselésével tartozó népen lehetőségig könnyítve legyen, hanem mert méltatlanság volna, hogy az egész ország érdekében viselt harcz kiadásai csak egyes vidékekre súlyosodjanak.
Ehhez képest azon termesztmények és előfogatok, miket a Békés megyei lakosság a katonaság számára a múltban kiszolgáltatott, azonnal ki fognak fizettetni, mihelyt a megye a szabályszerűleg megkészítendő rovatos kimutatásokat az árak méltányosságára s a kitételek valódiságára leendő szigorú fölügyelet mellett öszveállíttandja s ide fölterjeszti. Hogy a múltra nézve szerkesztendő kimutatásoknak mi véghatáridőt akar szabni a megye, az mint például a f. é. január vége, vagy a folyó hónap közepe, egészen a megyére bízatik.
A jövőre nézve Önök akkint kívánnak ugyan intézkedést látni, hogy a fizetések végett egy oda készpénzzel küldendő élelmezési biztos neveztessék ki; azonban e rendszabályra egy részről szükség nincsen, más részről zavart s kellőtlen költségeket okozna.
A kiszolgáltatások, mik Békés megyében ezentúl igénybe vétethetnek, háromféle czélra lehetnek fordítandók, t. i. a táborok – vagy a megyében szállásoló apróbb hadtestek élelmezésére, s végre a tartalék magtárak ellátására.
Ha táborok részére fog szükségeltetni valamely kiszolgáltatás: ez mindenesetre az illető tábori kormánybiztos által fog igényeltetni. Ilyen élelmezési kormánybiztos: az aradi tábornál Török Gábor, tábori biztos pedig Boczkó Dániel úr, a volt bánsági és bácskai seregnél, mely most Damjanics és gróf Vécsey tábornokok vezérlete alatt működik, Vukovics Sebők úr, kinek biztossági kiküldetésében Békésmegye ugyan nincsen megnevezve, hanem miután Vukovics úr e sereghez van biztosul alkalmazva, mindazon vidékeken, miken ezen seregek a hadi munkálatok fejlődése nyomán átvonulnak, vagy mellyekkel élelmezési érintkezésbe jönnek, ehhez képest Békésre is kiterjed hatásköre, miről azolta már alkalmasint ő értesítette is e megyét; – végre a Répássy tábornok parancsnoksága alatti hadtestnél Török Szent Miklóson kormánybiztos Somossy Ignácz úr, élelmezési pedig Halassy Kázmér. Tábori test, mely ellátási czikkeket szükségelhetne most Békéstől, több nincsen, – e háromnál pedig az, mit Önök kívánnak, az élelmezési biztos, megvan. S e biztosok nemcsak, mert utasítások így tartja, hanem mert készpénzzel is el vannak látva, minden igényeiket azonnal pénzzel elégítendik ki. Tehát ha és mikor ezen kormánybiztosoknak valamit kellend-e megyebeli lakosságnak kiszolgáltatni, a rovatos kimutatásokat és árszámításokat azonnal nekik kellend általadni, s a fizetést tőlük követelni.
A megye kebelében szállásoló egyes csapatok szükségei nem olly tetemesek, miszerint fontosságuk miatt oda külön élelmezési biztosoknak kellene rendeltetnie; s a minden esetre kiszolgáltatandó szükségek árát a megye minden hónapban, félhónapban, vagy ha tehetendik, minden héten bemutathatja s a fizetés minden bemutatás után azonnal következendik.
A midőn végre a kormány tartalék magtárak megtöltése iránt rendelkezik, az ily speciális intézkedésnél mindig saját rendeleteket bocsát s a szükséges pénzöszvegekről is gondoskodik.
Amit tehát a megye kíván, a táboroknál alkalmazott biztosságokban már létezik, egyéb alkalmaknál pedig máskép intéztethetik el s a nélkül, hogy akár különös költségbe kerülne az ország pénztárának, akár zavart okozna, mi az ugyanazon czélból fölállított több biztosságok mellett, az egység hiánya miatt könnyen bekövetkezhetnék.
A megyének abbeli sérelmét illetőleg, mely a beszállásolásoknak a megye előleges tudomása és befolyása nélkül történtéből származtatik: sziveskedjék a megye ezt azon sürgetőségből magyarázni, melyet az előre nem mindig meghatározható hadi fejlemények parancsoltak, s mely nem mindig engedi meg, hogy a hadi dislocatiok tekintetében előleges levelezés történhessék. Mindamellett a hadügyministeriumnál a mai keletről megtétetett az intézkedés, hogy ezentúl a különféle katonai elhelyezésekre nézve, mennyire lehet, a megye ne csak előlegesen tudósíttassék, hanem alkotmányos hatósági jogának gyakorlására is tér nyittassék.
Hasonlag utasítva lőn a hadügyministerium, hogy a most e megyében szállásoló katonai erőnek mi előbb a harcmezőn leendő alkalmaztatása iránt intézkedjék.

Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel.
O. Lt. OHB 1849: 1624.

Forrás: Arcanum