Az erődítmény történetének legjelentősebb történésének, az 1566-os ostrom végének évfordulóján Szabó Árpád, a Maróti Hagyományőrző Egyesület elnöke ad le lövéseket 15-16. századi lőfegyverek replikáival. A hagyományőr korhű kosztümben nemcsak a fegyvereket süti el, de két lövés között a lovagteremben viselet- és fegyverbemutatót is tart.
Az utóbbi években kialakított hagyománynak megfelelően az ostrom nyitó és záró napján (július 2-án és szeptember 2-án) a vár nyitvatartási idejében minden egész órában (10 és 18 óra között) korhű lőfegyverekkel leadott lövésekkel tisztelgünk a várat védő vitézek előtt. Mivel ebben az esztendőben a zárónap a hétfői szünnapra esik, az azt megelőző napon szólalnak meg a replika fegyverek.
A lövések nemcsak lehetőséget adnak a gyulai vár legfontosabb történelmi időszakának, az 1566-os ostromnak a megjelenítésére, a várvédők emlékének életben tartására, a városban tartózkodó turisták számára is látványosságként szolgálnak. Az ilyen típusú élmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt tartózkodó vendégek jól érezzék magukat, visszatérjenek Gyulára.
Mire is emlékezünk?
A gyulai várat 1566. július 2. és szeptember 2. között ostromolta Pertev pasa irányításával egy kisebb török sereg, miközben Szulejmán szultán vezetésével a fősereg Szigetvár alá vonult. A várat végül szünetekkel két hónap ostrom után szabad elvonulás fejében feladta Kerecsényi László kapitány, azonban a kivonuló katonákra a törökök rárontottak, és többségüket megölték vagy foglyul ejtették, csak keveseknek sikerült elmenekülni. A várkapitányt végül néhány hónapnyi belgrádi rabság után végezték ki.
Forrás: Wikipédia