Rendkívüli élményben volt része annak a sok száz nézőnek, akik a Szarvasi Vízi Színházban látták a Győri Balett előadását - A skarlát betűt. Minden együtt volt, a dramaturgia (Csepi Alexandra) a díszlet (Bozóki Mara), a jelmez (Velich Rita), a koreográfia (Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész), a csodálatosan megvilágított táncosok és jelenetek (Stadler Ferenc), a táncosok tudása, és végtelen alázata. Felemelő este volt.
A "skarlát betű" olyan bélyeg (stigma), melyet az általa elkövetett bűn(ök) miatt sütnek rá egy adott személyre. Ez a kifejezés gyakran egy folytatólagos, nyilvános megszégyenítést jelöl, melyet azért kényszerítenek valakire, hogy kiközösítsék őt. A skarlát betűvel megbélyegzettek egy meg nem könyörülő társadalom büntető bosszúját tudhatják magukon. Maga a "skarlát betű" kifejezés Nathaniel Hawthorne 1850-ben megjelent A skarlát betű című regényéből származik, örök érvényű kérdéseket feszeget többek között a hűtlenségről, a bűntudatról, a vezeklésről, az erkölcsről, a képmutatásról és arról, hogy az egyén és a közösség hogyan viszonyul mindehhez. Komoly dilemmák, érzések és értékrendek csapnak össze, amelyeket ezúttal a táncművészeten keresztül élhettünk át, fogalmazhattunk újra.A regényben egy Hester Prynne nevű nőt, a gyarmati sorban lévő Új-Anglia egy lakosát, házasságtörésért ítélik el. A puritán közösség, amelyben él, büntetésként megköveteli tőle, hogy élete végéig egy nagy A betűt viseljen a mellényén. Hester, akit ez a büntetés egyáltalán nem félemlít meg, magáévá teszi a szimbólumot, és büszkén viseli azt – minden ruhadarabjára túlméretezett, finom hímzésekkel díszített skarlátvörös A betűt varr fel. Regényében Hawthorne többek között arra mutat rá, hogy az ember által kiszabott külsődleges büntetés nem alkalmas a szív belső állapotának megváltoztatásához.
A darab alapjául Nathaniel Hawthorne 19. században alkotó amerikai író A skarlát betű című regénye szolgál, amely mintegy 200 évvel korábban, a betelepülő puritánok Új-Angliájában játszódik, és szereplőinek mély emberi válságain keresztül a bűnbeesés, a bűntudat, az erkölcsi vezeklés, és a megtisztulás folyamatára fókuszál. Hősnője Hester Prynne, az Újvilágba egyedül érkező férjes asszony, akit hűtlenség vádjával elítélnek, és bűnének jelét, a vörös A betűt (adultery – házasságtörés) ruháin is hordania kell. Hester azonban emelt fővel vállalja mindezt, és gyöngéd szeretettel neveli házasságtörésben fogant gyermekét, a kis Pearlt. Társát a bűnben nem nevezi meg, már csak azért sem, mert az a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze, Arthur Dimmesdale...
A történet jól ismert: Hester Brynne férje nélkül érkezik meg az új-angliai Boston városába, ahol a puritán közösség befogadja, ám kíváncsi tekintetek követik minden lépését. Arthur Dimmesdale, a fiatal tiszteletes személyében talál lelki társra. Egy viharos éjjel látogatók érkeznek Hesterhez férje bőröndjével, melyet a tenger a partra sodort hajójának roncsaival együtt. A magányos asszony és a közösség fiatal lelkésze nem tudják egymás előtt titkolni vonzalmukat, egymáséi lesznek. E pillanattól kezdve pedig mindkettőjüknek viselniük kell tettük következményeit. Hestert börtönbe zárják, ott ad életet gyermekének, Pearlnek, majd feltűnik a férj is, akit csupán a bosszú éltet. Az asszonyt hűtlenség vádjával elítélik, megbélyegzik, és élete végéig viselnie kell a bűnét szimbolizáló A (adultery, vagyis házasságtörés) betűt. Hester emelt fővel vállalja büntetését, nem adja ki szerelmét. Ám a tiszteletes, látva Hester meghurcolását, megaláztatását, kegyetlen vezeklésbe kezd.
Az előadás a Déryné program hozzájárulásával valósul meg
SzJ
A Győri Balett története: 1979-ben alakult együttes. A Magyar Állami Balettintézet akkori végzős osztálya alapította a társulatot, első vezetőjük Markó Iván volt. A magyar táncművészetben, a hazai tánc történetében és Győr város kultúrtörténetében egyaránt mérföldkőnek bizonyult az együttes létrejötte és működése. A társulatnak a győri színház 1978-ban felavatott épülete ad helyet.
A társulat első évtizedét Markó Iván szellemisége határozta meg. Koreográfiái – abban az időben, a teljes repertoárt alkották – az emberiség nagy kérdéseit vetették fel, erőteljes érzelmi, indulati töltéssel, s a látványszínház gazdag eszköztárának bevetésével. Az indulásuk is legendás volt. Kilenc év alatt összekovácsolódtak az iskolapad, és a balettkorlát mellett. Az átvett diploma után, úgy döntöttek, hogy nem szélednek szét, hanem együtt építik a karrierjüket. Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott a Maurice Béjart világhírű együttesének Brüsszelben. Győrbe jött, s az együttes vezetője lett.
A közönség szeretetével és hűségével fizetett a művészi élményekért és nem fordult el a társulattól, amikor 1991-ben az együttes mélypontra került. Markó Iván váratlan távozása után a város vezetése is kitartott mellettük. Újjáépítették repertoárjukat, s az egyik alapító tag, Kiss János Liszt Ferenc-díjas igazgató vezetésével újabb megmérettetésre készültek és készülnek. A klasszikus és a modern táncműfajban is otthon vannak. Premierjeik társasági eseményszámba mennek.
A balett tagjai maguk is vállalkoznak koreográfiák készítésére. Wiliam Fomin: Embert virágzik a Föld, Demcsák Ottó: Hazug színek drogellenes kompozíciója, Bombicz Barbara: Párkák című víziója sikeres itthon és külföldön is.
Kiss János méltán büszke rá, hogy meg tudta nyerni külföldi koreográfusokat az együttmunkálkodásra. Libor Vaculik, a prágai Balett igazgatója készítette Az Operaház Fantomja librettóját és koreográfiáját Gaston Lerouxe regénye nyomán. Ez világpremier volt, hisz elsőnek vitték a romantikus szerelmi történetet balettszínpadra.Ugyancsak visszatérő sztárkoreográfus az amerika Robert North. Fanfár című kompozícióját vitték színre. Az irodalmon kívül más társművészet is inspirálóan hatnak a társulatra. A Carmina Burana a német Günther Pick koreográfiájának 1995 színrevitele tisztelgés volt a zeneszerző Karl Orff születésének 100. évfordulójára.
A Győri Balett magas művészeti szinten megvalósított produkciói mellett iskolát is működtet. A balettképzés már az óvodában elkezdődik, s felvételivel kerülhetnek a Tánctagozatos Általános Iskolába. Sikeres felvételi vizsga után, a Győri Balett Tánc és Vizuális Művészeti Középiskolában folytathatják a tanulmányaikat. Az iskolában külföldi növendékek is tanulnak.