A Hungaricus együttes november 9-én, 17 órától a szabadkígyósi Wenckheim-kastély Krisztina kávézójában lép fel.
A Hungaricus koncertjének zenei anyaga magyar régizene. A koncert zenei összeállításaiban az 1670 és 1730 között keletkezett, magyar táncokat vagy magyar táncokat is tartalmazó zenei kéziratok (Zay-ugróci és Barkóczy kézirat, valamit Szirmay Keczer Anna és Lányi Eleonóra Zsuzsanna gyűjteménye) dallamanyagából hallható válogatás.
Több, mint kétezer, 18. századi kéziratokból való, illetve még az utóbbi időkig főleg a Partiumban és Erdélyben élő hangszeres dallam összehasonlítása azt igazolta, hogy a Magyarországon valamikor általánosan ismert vagy legalábbis több helyütt is játszott hangszeres zenének, az évszázadokon át viszonylagos nyugalomban élő Felvidéken kicsiszolódott változata az, ami a Partiumban és Erdélyben tovább tudott élni egészen az utóbbi időkig. Nagy valószínűséggel állítható, hogy annak a tánczenének a dallamanyaga, valamint stílusa élt tovább a Mezőség, Székelyföld, Maros-vidék, illetve a Partium falvainak hangszeres zenéjében, amelyre annak idején Thököly és Rákóczi kurucai is táncoltak.
A három évszázaddal ezelőtt, II.Rákóczi Ferenc korában Felvidéken lejegyzett dallamokban fölfedezhetjük mezőségi, felső Maros-menti, székelyföldi dallamok, illetve dallamrészek változatait, Erdély-szerte hallható hangszeres közjátékok korabeli formáit, valamint a partiumi és erdélyi zenében máig hallható díszítmények különböző változatainak – néhány esetben megdöbbentő részletességű – kottáit.
A felfedezett dallamanyag egyrészt a Kárpát-medence-szerte élő magyarság közös hangszeres zenei hagyományának legfőbb bizonyítéka, másrészt hagyományos hangszeres tánczenénk különleges időállóságát igazolja.
Az együttes műsorán megszólaló dallamokról az említett kéziratokon kívül eddig – néhány dallam kivételével – csak a Partiumban és Erdélyben továbbélt változataik adtak hírt.
Erdély egyes vidékeinek falvaiban (helyenként Felvidéken és az anyaországban is) az utóbbi időkig megmaradt archaikus hangszerjáték (hegedű, furulya stb.) még a barokk előtti hangszeres játékmódot, illetve előadásmódot őrzi, így ezzel a játékmóddal hitelesen szólaltathatók meg a 300 éve lejegyzett táncdallamok is. Ezek közül is fontos kiemelnünk a Felső-Maros menti, mezőségi és kalotaszegi hegedűjátékban még mai napig is hallható aszimmetrikus játékmódot, amit az 1686-os keltezésű Wahrheits-Geige röpirat német ajkú szerzője utánozhatatlan magyar specialitásként említ.
A műsorszámok elnevezésével a táncok megnevezésének Magyarországon több száz éve élő gyakorlatát követtük: személynevek, településnevek, foglalkozások, népcsoportok, élethelyzetek stb. szolgáltatták a régmúltban is (és az utóbbi időkig is) a táncok neveit.
Az 1670 és 1730 között keletkezett hangszeres zenei kéziratok magyar táncai között a magyar népzenei hagyomány 20 hangszeres-zenei, illetve 19 tánczenei műfajára találhatunk dallam-, illetve stílus példákat, párhuzamokat.
A belépő 1500 Ft/fő.
Vásároljátok meg jegyeteket online:
https://cooltix.hu/event/6728aec7f3bf4c3b9500be0c
HUNGARICUS együttesA Hungaricus együttest 2019-ben azzal a szándékkal alapítottuk, hogy a korábbi századok régi magyar zenei gyűjteményeinek dallamanyagát életre keltsük és közkinccsé tegyük (az együttes nevével is a magyar táncok 16-18. századi elnevezését idézi). Vonós zenekar, faluhelyen csak a Szabadságharc (1848-49) után kezdett terjedni, akkor is elsősorban nagyvárosok, uradalmi központok körül, az erdélyi falvakban pedig még később, csak a 20. század első évtizedeiben. Korábban a hegedű rendszerint más dallam-, illetve ritmushangszerekkel együtt szólalt meg. A Hungaricus együttes e régi hagyományt eleveníti fel. Az együttes tagjai:Jánosi András – hegedűApró Anna – koboz, harmónium, ének Légrády Eszter – citera, koboz, ének |
