A Békéscsabai Jókai Színház Színitanházának volt diákjai Kabaré válogatással örvendeztették meg a Szarvasi Vízi Színház nézőit, nem is akárhogyan! Olyan hangulatot teremtettek, hogy járt a vastaps.
Több, mint félezer néző élvezhette a Szarvasi Vízi Színházban a Békéscsabai Jókai Színház Színitanházának volt diákjai, Hamar Vivien, Burján Renáta, Somogyi Anna és Bruda Róbert előadását, mely joggal mondhatjuk, fergetegesre sikerült. Tehetség, lendület, ragyogó előadói készség. Minderre szükség van a sikerhez, és ez a kabaré esten mind ott is volt. (A produkcióban közreműködnek még: Sziveri Emese és Borák Péter.)
A múlt század híres kabaréit elevenítette meg négy tehetséges, fiatal színész. A zene a víz fölött esteknek ez is a nem titkolt célja: fiatal színészek léphessenek fel, mutassák meg, mire is képesek. Hát ma este igazán megmutatták. Csak úgy zengett a Körös felett a Stux, Lesz maga juszt is az enyém, Szerelemhez nem kell szépség, Maga rég nem lesz a világon, Necsi necsi, Mi muzsikus lelkek, Gyere te nímand. Zongorán kísért Rázga Áron, az előadás rendezője Katkó Ferenc volt.
A közönség lelkesen tapsolta vörösre a tenyerét, bízunk benne, sokszor láthatjuk még őket, kiváló este volt, köszönjük.
SzJ
A kabaré – sajátos szórakoztató színház, Franciaországból ered. Lényege egy olyan színházi produkció, melyet általában kis színháztermekben, kávéházakban, akár kocsmákban adnak elő szatirikus, humoros, szórakoztató prózai és verses-dalos elemekből lazán összefűzve.
A kabaré francia szó: cabaret, kocsma, csapszék jelentéssel, és eredetileg egy hidegtál, az „hors d'oeuvre” felszolgálását is jelentette.
A kabaré műfaja a színház, a show-varieté és a közéleti politikum iránti mértéktelen szenvedélyből fogant.A mai értelemben vett kabaré a 19. század legvégén Párizsban jött létre, azonnal népszerű lett, és rövidesen elterjedt egész Európában.
A kabaré-előadásokban a jeleneteket, magánszámokat, kupékat, sanzonokat, különböző stílusú és hangulatú műsorszámokat a konferanszié (francia: conférencier) előadása, monológja köti össze. A kabaréra jellemző a mindenkori jelenre vonatkozó aktualitás, és a rögtönzés is fontos szerepet kap.
Minden országnak megvan a maga sajátos kabaréja. Angolszász nyelvterületen például a music-hall, a varieté kabaré-műfajú, és az orosz esztrád is kabaré tulajdonképpen.
Mivel legfőbb eszköze a szöveg, nagyon hamar megjelent a rádiókban is. A Magyar Rádióban évtizedeken keresztül az egyik legnépszerűbb műsor a Rádiókabaré volt. Ugyanezen okból a televízió csatornák minden próbálkozása ellenére a hagyományos kabaré a képernyőn nehezen tud meggyökeresedni. A kabaréból eredeztethető tévéműsorok és a stand-up comedy műfaja azonban működőképesek szerte a világon.
Az első párizsi kabaré a „Chat noir” (Fekete Macska) volt, Rodolphe Salis (azelőtt bűvész) kocsmája a Montmartre-on. Egy párizsi írókból, művészekből álló baráti kör saját szerzeményű alkalmi dalokkal, versekkel mulattatta egymást. Salis intézményesítette ezt a mulatságot. 1881-től az írók és művészek már közönség előtt léptek föl, bár többnyire honorárium nélkül. A „Chat noir” híres lett. 1885-ben új helyre költözött a kocsma és árnyjáték-színházzal bővült ki.
