Megállíthatatlanul kitört a nyár, itt a vakáció, semmi akadálya nincs annak, hogy a Szarvasi Vízi Színházban szerdáról-szerdára élvezhessék a gyermekek a nekik szóló előadásokat. Így történt ez most is, a Szent Anna-tó legendája csodálatos története kitűnő szórakozást nyújtott a kiskorúaknak, és joggal mondhatjuk: nem csak nekik.
Csurulya Csongor – Falusi Balázs Áron: A Szent Anna-tó legendája, a Békéscsabai Jókai Színház zenés meséje nagyszerű dalokkal (zene: Orbán Ferenc), kitűnő színészi teljesítményekkel és koreográfiával (ifj. Mlinár Pál) varázsolta el a közönséget: kicsiket, nagyokat egyaránt. A díszlet (Vacsi Dávid) hihetetlenül letisztult, a jelmezek (Petrovszki Árpád) követik a falusi paraszt és grófi viseletet.
A Csurulya Csongor rendezte mesében bőven van viszály és versengés, szerelem és vágyódás, kudarc és átok – tehát minden, ami egy jó előadás elengedhetetlen kelléke.
Csomádi Tomor (Puskás Dániel) és öccse Magor (Szász Borisz) közel sem jó testvérek, életük a rivalizálásról és egymás nevetségessé tételéről szól, mellyel nem csak saját, de környezetük életét is megkeserítik, ám ekkor megjelenik a tiszta és jólelkű Mike Anna (Sziveri Emese). A lány hatására a kisebb testvér fokozatosan felülkerekedik saját büszkeségén és megpróbál véget vetni a viszálykodásnak, több kevesebb sikerrel. A történet kitűnő példája annak, hogy a kimondott szónak micsoda ereje van, éppen ezért érdemes alaposan átgondolnunk, mit is mondunk.
Közép-Európa egyetlen épen maradt krátertavának harmincezer évvel ezelőtti születését dolgozza fel a mese nyelvén A Szent Anna-tó legendája című erdélyi mese.
“A csaknem ezer méteres magasságban elterülő, könnycsepp alakú, sötét vizű tó a történet szerint egy egymással vetélkedő testvérpár viszályából született. A bálványosi erődbe egy hatalmas úr érkezett remek mívű, hat ló vontatta hintón, hogy mindenki a csodájára járt. A vár gazdája szerette volna megvenni tőle, de az vonakodott kocsijától megválni. A vendéglátó tehát cselhez folyamodott: kockázni hívta titokzatos vendégét, aki el is veszítette a kincset, ám ez még csak a történet kezdete…A testvérpár ádáz versengése valahol a Büdös-hegységben, már-már irigységbe és az egymás iránti gyűlöletbe csap át, még akár életek árán is; de ez egy mese, itt a szereplők nem halnak meg, csak a rosszak tűnnek el.”
Csurulya Csongor célja, miszerint, “semmiképpen sem szeretne székely népmesét csinálni, mert az a célja, hogy ezt helytől és kortól függetlenül mindenki sajátjának érezhesse”, tökéletesen megvalósult, valóban időtlen és kortalan a mese mondanivalója.
(A zenei felvételen közreműködtek az Evilági Zenekar tagjai: Gábor Szabolcs – szopránszaxofon, Gyergyai Szabolcs – basszusgitár.)
SzJ
A Székelyföld „szívében”, a vulkanikus Hargita déli oldalát jelentő Csomádban fekszik Erdély, de szinte az egész Kárpát-medence egyik leglátogatottabb tava, a Szent Anna-tó. Nevét szinte mindenki ismeri, hisz mindig az egyik legklasszikusabb példája a vulkanikus krátertavaknak.
A legenda szerint a tó helyén egy vár állott, mely egy Anna nevű szépséges környékbeli lány átkának hatására elsüllyedt, s tó lett a helyén. A szakemberek viszont nem így magyarázzák a tómeder kialakulását! A Csomád térségében kb. 900 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett el a vulkanizmus, amely hatására a mélyből dácitos összetételű kőzetolvadék türemkedett a felszínre. A forró, viszkózus (sűrűn folyó) láva meredek oldalú lávadómokat (dagadókúpokat) hozott létre, melyek egyre meredekké váló oldalairól időnként izzófelhők blokk- és hamuárüledékei zúdultak alá. Az imént leírt dácitos láva-, valamint vulkáni törmelékes (piroklasztikus) kőzetek szép feltárásokban tanulmányozhatók a Csomád térségében.
A kisebb-nagyobb szünetekkel tarkított vulkáni működés végén hatalmas robbanások eredményeként jöhettek létre azok a mély kráterek, melyekben ma a Szent Anna-tó és a Mohos-láp található. Mivel a Mohos már lápi állapotban van, ezért az azt létrehozó vulkanizmusnak idősebbnek kellett lennie, mint a még nyílt vízfelülettel rendelkező Szent Anna-tó esetében. Az imént emlegetett vulkanizmus viszont geológiai időben gondolkodva „nem régen” volt, hisz a Szent Anna-tó medrét kialakító robbanásos vulkanizmus kb. 30 ezer éve lehetett (egyben ez a hozzávetőleges dátuma a Csomádban zajló tűzhányóműködés befejezésének is).
A 950 méteres magasságban lévő, kerekded alakú, kis kiterjedésű (kb. 0,2 km2), a legnagyobb mélységében 5-7 m mély, a csapadék által táplált védett krátertó környékén kiváló gyalogtúrák tehetők, amely során számtalan földtudományi értékkel találkozhatunk. Ezek közül külön meg kell említenünk a vulkáni utóműködés különféle formáit (pl. borvízforrások, mofetták, kénes gázkiáramlások), amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy a föld mélyén (kb. 6-10 km mélységben) egy még nem teljesen megszilárdult magmás test rejtőzhet. Ez akár azt is jelentheti, hogy egy forró „magmacsomag” belenyomulásakor a területen beindulhat újból a vulkanizmus!?
Ha máskor is szeretnél hasonló híreket olvasni, tudod mi a teendőd?!
