Nagyszerű élményben volt részük azon nézőknek, akik RZ 64 - Rátóti Zoltán szólókoncertjét meghallgatták. Nem voltak kevesen. Akik nem jöttek el, bizony bánhatják.
Előadónk Cegléden született 1960-ban. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Horvai István osztályában. Pályáját a József Attila Színházban kezdte, ahonnan 1990-ben egy évadra a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 2000-ig szabadúszóként dolgozott, majd a Szolnoki Szigligeti Színházban folytatta. 2002 és 2011 között, 2016-tól újra a Nemzeti Színház társulatának tagja. Közben igazgatóként vezette a kaposvári Csiky Gergely Színházat. 2006 és 2011 között az őrségi kistelepülés, Magyarföld polgármestere volt, ahol templomot épített, fesztivált szervez. A Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozatának vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó kuratórium tagja, 2022 elejétől az egyetem rektora.
Zenei pályafutása messzire nyúlik vissza, körülbelül tíz évvel ezelőtt fellépett már Szarvason a Kaláka együttessel, most önálló koncerttel látogatott el, a nézők nagy örömére. Hogy nem mindennapi élményben lesz részünk, jól mutatta a színpad, ahol hat különböző gitár volt látható, kézbe is került és meg is szólalt mindegyik az est folyamán
Rátóti Zoltán így harangozta be önálló estjét: „A sors kegyeltje voltam, hogy mindig nagyszerű dalszövegírók töltötték meg érzelemmel és gondolattal a zenei ötleteimet. A Neil Young Sétánytrióban Sülyi Péternek – az Omega dalszövegírójának – költői szerzeményei szólaltak meg. Őt követte Müller Péter Sziámi, akivel két lemeznyi dalt írtunk közösen. Ezekből készítettem válogatást, amolyan születésnapi koncertként a magyarföldi Fatemplom Fesztiválra, most pedig a Bajor Gizi Szalonba. Soha nem ünneplem a kerek születésnapi évfordulókat, éppen ezért a se nem kerek, se nem elégikus 64-es kedvemre való, „jó” szám. Ez az oka a szokatlan címnek.”
Az est első felében Müller Péter Sziámi szövegét élvezhette a nagyérdemű, a zenék Rátóti Zoltán dicsérik. A Szösszenet című nóta után előadónk előkapott egy szájharmónikát is, a máris jött a következő dal, Biztos címmel, ezt követte a Szívrobogás, a Bolond, gyors gitár csere után a Csodalépés, a Szomjas vágta, a Fülelő, A többi néma csend (ez a dal azon kollégáknak szólt, akik már nincsenek közöttünk, pedig itt kellene lenniük), A bárd mondja, a Pihenődal, Vannak, akik irtóznak a magasságtól.
Közben megénekelteti a közönséget, és el is érkeztünk az est második feléhez, melyben Neil Young csodaszép dalait hallhattuk (Sülyi Péter magyar fordításában): Lágy kő, Zónák, 9 x 7, A férfi és a szűz, Szájon át, Az út felén.
Persze, hogy kértek a nézők ráadást, nem is egyet (Félnóta, Kitalálósdi).
Üde színfoltja volt a estnek, hogy egyszer csak az első sorban felugrott egy néző - aki mint kiderült, nem egy egyszerű résztvevője volt a koncertnek - és így mutatta be az előadót: - Hölgyeim és uraim! Rátóti Zoltánt, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas színészét látták a színpadon. - A konferáló Fekete Péter, korábbi kulturális államtitkár, ma a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója volt.
Rátóti Zoltán dalai, végtelen szerénysége, közvetlensége lenyűgözte a nézőket, nagyszerű este volt. Reméljük, nem telik el ismét tíz év, mire újra láthatjuk. Visszavárjuk.
SzJ
