Bolondok keddjének a farsangi időszak zárónapját, húshagyó keddet nevezik, mely a német Narrenfest szó fordítása (2006-ban február 28. a szerk.). Ez a nap a farsang utolsó napja, a mulatozások ideje, feje tetejére áll az egész világ, nincsenek tabuk, elszabadulnak az indulatok, elszabadult a pokol.
A mulatságok ideje legtöbb helyen a „farsang farka", amely szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tart, s a háromnapos bolondozás tetőpontja az utolsó nap, húshagyó kedd, vagy bolondok keddje. Ilyenkor szinte tobzódássá fajulnak a mulatságok, a felszabadult életörömöt hirdető dramatizált játékok, utcai felvonulások.
Ez az utolsó alkalom a mulatságra, utána következik a húsvétig tartó nagyböjt.
Ehhez a naphoz kapcsolódik sok helyen a vénlány- és vénlegény csúfolás szokása, mely alkalmat adott arra, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez.
A csúfolódásoknak a következő változatai ismertek:
- tuskóhúzás,
- szűzűzgulya hajtás,
- kongózás,
- álesküvő.
Tuskóhúzás
A szokás úgy zajlott, hogy bekormozott képű legények nagy zajjal tuskót húztak maguk után a falu utcáin, majd a vénlányok ajtajára kötötték A néphit ugyanis szégyennek tartja, ha valaki házasulandó létére kimarad a farsangból, azaz nem házasodott meg a legalkalmasabb időben, és így vétkezett a tavasz kozmikus törvénye ellen. A tuskóhúzás során különböző vénlánycsúfoló versikéket énekeltek:
„Elmúlott a hosszú farsang, búsulnak a lányok.
Ettől a sok búsulástól ráncos a pofájuk.
Nem tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni,
Vedd elő az olvasódat, kezdj el imádkozni!”
Szűzűzgulya hajtás
A fiúk a lányosház elé vonultak, s ott csengővel, kongóval, kolomppal fülsiketítő lármát csaptak, élesen fütyülnek, sivítanak, majd azt kiabálják:
„Húshagyó, húshagyó, lányokat itthonhagyó!”
Vagy,
„Kinek van eladólánya, hajtsa ki a szűzgulyába!”
A lány visszafelel:
„Rönköt emelj, szakadj meg,
Mért nem házasodtál meg!”
A legényes ház előtt meg így kiáltoznak:
„Árpakenyér, zabkenyér mér maradtál vénlegény?”
Az is előfordult, hogy a legény a csúfolódókat ostorral kergette el, nem kímélve testi épségüket, jót húzott rájuk.
Álesküvő
A szokás szereplői egy álmenyasszonyon, egy álvölegény és mindenféle álarcos, maskarás, akik végigvonulnak a falun, s jelentősebb helyeken megállnak, és tréfás esküvőt tartanak.
Gúnárnyak-szakítás
A húshagyó keddi mulatozások egyik legelvadultabb szokása a Kassa környékén gyűjtött gúnárnyak-szakítás, vagy a szélesebb körben elterjedt kakasütés.
A gúnárnyak-szakítás során a mészároslegények versengtek, s ez egyben a mesterré avatás része is volt. Húshagyó kedd éjszakáján Kassán a mészároslegények a lőcsei vendéglőstől a másik oldalon fekvő őrházig kötelet húztak, amelynek közepére egy fonallal jól összekötözött libát akasztottak lábánál fogva. A legények nyergeletlen lovon futtattak el a kötél alatt és igyekeztek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és nyargalás addig tartott, amíg valamelyik a lúd fejét le nem szakította. Aki elkapta a nyakat, az aztán hirtelen elvágtatott vele s jól elrejtette, mert a többiek üldözőbe vették s igyekeztek tőle elragadni, mert aki a fejet elvitte, egy évig főlegény volt és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvezett.
Temetési szokások
A bolondok keddjének egyik leglátványosabb része az esti farsangtemetés volt, célja, hogy éjfél után elcsituljanak a zajos mulatságok, kezdetét vegye a nagyböjt. Egyes helyeken, amikor a farsangot temették, egy trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek, ezt négy legény vitte a vállán, s őket kísérték a többiek, akik közül egyik a papot, a másik a kántort utánozta. Mikor a falu végére értek, a pataknál letették a ládát, s valamennyien körültáncolták azt.
Volt, ahol bőgőtemetést tartottak, jelképesen elásták a hangszereket, jelezve ezzel, hogy ettől kezdve tilos a mulatság.
Hiedelmek, babonák
Egy szlovák hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, a pokolba jut, mert ezen a napon zárva van a mennyország.
Néhány helyen úgy tartják, hogy ilyenkor kell lemorzsolni a vetni való kukoricát, ajánlott munkanap a mák és a palántafélék magvainak vetésére, valamint a gyümölcsfák takarítására.
Más helyeken a tormának tulajdonítanak nagy jelentőséget, mint mágikus, gonoszűző szernek. A farsang végén maradt tormával a házat körülhintik, hogy a gonoszok, kártevők elkerüljék a hajlékot. Megkenik vele a tornác boronavégeit, máshol a ház négy sarkát.
Lulu