1685-ben, 320 éve született a barokk zene egyik legkiemelkedőbb alakja, Johann Sebastia Bach
A 17. század elejétõl számítható régi, thüringiai zenészcsalád szülötte, Eisenachban látta meg a napvilágot.
Már gyermekkorában kitűnt zenei tehetségével, 10 éves korában, mint orgonista működött. Elõször édesapjától, a szintén neves Johann Ambrosius Bachtól, majd szülei halála után oktatását bátyja, Johann Christoph folytatta. 1700-ban egy iskolatársával Lüneburgba került, itt és innen tett hamburgi kirándulásai alkalmával került szoros kapcsolatba az orgonával, amelynek csakhamar virtuóz ismerője lett. Tanulmányai után a weimari hercegi zenekarban hegedűlt, ahonnan később gyalogosan indult el Lübeckbe, hogy a kor neves orgonistáját, Buxtehudét felkeresse. A mühlhauseni (Türingia) Szent Blasius-templom orgonistája lett 1707-ben, itt vette el feleségül másod-unokatestérét, Maria Barbara Bach-ot. 1708-tól Weimarban udvari orgonista és hangversenymester. 1717-tõl udvari karmester Köthenben. 1718-ban, felesége halála után újra megnősül, ezúttal felesége Anna Magdalena Wilcken lesz. Két házasságából 20 gyermeke született, de nem mindegyik maradt életben. Fiai közül is sokan választották a zenei pályát (Carl Philipp Emanuel, Johann Ernst Bach, Johann Christoph Friedrich Bach, Johann Christian Bach). 1722-ben Lipcsében megüresedett a Tamás-templom és iskola kántori állása, vele együtt a director musices tisztsége, s ez Lipcse összes templomának zenei irányítását is magában foglalta. 1723-ban, a zenerajongó kötheni herceg halála után Bach újból — és egyben utoljára —állást változtat: megpályázza és elnyeri a lipcsei Tamás-templom kántori címét.
A kántori állás kötelezte a zeneszerzőt új művek írására, ez hetente minimum két kantátát jelentett, a mű betanítását (férfi- és fiúkar, zenekar, szólisták) és előadását. Életének utolsó 27 évében Lipcsében él.
Rohamosan gyengülő látása miatt halála előtt három hályogműtétet végeztek el rajta, amely nem sikerült, és Bach megvakult. 1750. július 31-én temették el a lipcsében, a János-templom déli falánál lévő temetőben. Ezt a temetőt később felszámolták, s ma sem tudjuk, hol találhatók Bach földi maradványai.
Jelképes sírja van a lipcsei Tamás-templomban.
Halálának éve egyúttal a barokk zenei korszak vége is. Halála után ismertsége hamar feledésbe merült, s majd a bécsi klasszicizmus, de még inkább a romantika fedezi újra fel Bach nagyságát.
Életművében az opera kivételével megtalálható a barokk zenei műfajok szinte mindegyike, és ezekben maradandót alkotott.
Az életmű tematikus rendszerezését és katalogizálását W. Schmieder végezte el, a művek címe mellett látható BWV rövidítés az e jegyzékben található sorszámot vezeti be.
Életműve:
Bach életművének fontosabb szakaszait meghatározta, hogy éppen milyen zenei szolgálatot látott el. Művei 5 nagy műcsoportba oszthatók be.
1. csoport: (1708-is terjedő időszak termése)
- orgonaművek (orgonapartiták, prelúdiumok, toccaták, fantáziák)
- régi stílusú kantáták
2. csoport: (1717-ig terjedő időszak)
- orgonaművek
- korál-feldolgozásokkal
3. csoport: (1723-ig tartó időszakban)
- kamaraművek (szólópartiták, szólószvitek hegedűre, gordonkára, szonáták)
- zenekari kompozíciók (zenekari szvitek, Brandenburgi versenyek, hegedűversenyek).
4. csoportot (1735-ig)
- ciklikus hangszeres és vokális kompozíciók
- billentyűs művek jellemzik.
(Karácsonyi oratórium, a Máté-passió, a h-moll mise, a Clavier-Übung I. (6 partita) és II. Olasz koncert, h-moll ouverture).
5. csoportban
- kontrapunktikus művészetének nagy összefoglalásai, (Clavier Übung III. a Goldberg-variációk, a "Das Wohltemperierte Klavier" II. kötete, a Musikalisches Opfer és Fúga művészete)
Bach hatalmas életművének egy része, majdnem elveszett vagy megsemmisült. Műveinek jegyzéke (BWV) így is több mint 1100 címet tartalmaz. Művészetében a barokk hangszeres polifónia elérte fejlődésének csúcspontját. Munkásságának tekintélyes részét a vallásos tárgyú kompozíciók alkotják:
Máté-passió,
János-passió,
H-moll mise,
Karácsonyi oratórium,
Magnificat.
Lulu