1876. január 12 – én született az amerikai regényíró, Jack London, eredeti nevén John Griffith Chaney. Anyja zenetanárnő és üzletasszony, apja, William Henry Chaney, gyakorlatilag egy szélhámos, aki hol újságírásból, csillagjóslásból él.
Mindkét szülő könnyelmű, szerelmet hajszoló lény, aki meglátta, megszerette egymást, s hamarosan, a leány szüleinek tiltakozása ellenére, összeházasodtak.
William Henry Chaney azonban még fia megszületése előtt elhagyja az édesanyát, aki azonban hamar kerített magának másik férjet: egy London nevű szolid, derék, családjával törődő özvegyembert. A férfi, a fiút iskolába járatta, rászoktatta az olvasásra, ami a leendő írónak mindhalálig szenvedélye maradt. John Griffith Chaneynek így mostohaapja után lett London a családneve, s a Jack keresztnevet csak később maga választotta magának.
Jack 15 éves volt, mikor mostohaapja betegségben elhunyt, anyja vállalkozása tönkrement, s így ő lett a családeltartó. Iskolába többé nem járhatott. Ott éltek, ahol valami munka adódott, semmitől sem riadt vissza. Volt újságkihordó, konzervgyári munkás. Felfedezte az osztrigatenyésztők telepeit, rájött, hogy lehet dézsmálni a drága kagylókat, lopta és eladta az osztrigákat. Később beállt matróznak egy fókavadász hajóra, eljutott Japánba, ahol átélt egy tájfunt. Ez az élmény indította az írás művészete felé.
Egy pályázatra megírta és beküldte „Tájfun Japán partjainál” című élményleírását, mellyel első díjat nyert. Szenvedélyes életet élt: több ízben volt szerelmes, szerelem nélkül házasodó nyugalomkereső, majd elvált, kalandkereső fiatalember. Közben alkoholista lett, és ez egész életében végigkísérte. Változatos foglalkozásaiból, változatos szerelmeiből, újabb és újabb elbeszélések születtek. Művei egyre népszerűbbek, majd egy regény meghozza a fordulatot: 1900-ban, 24 évesen megírta első regényét, mely azonnal remekmű lett, „A vadon szavá”-t. Egy nehéz életű kutya élettörténetén át vonultatja fel a társadalom sokféle figuráját. Világsiker lett.
Az amerikai népszerűséget követte az európai, a regényt minden nagyobb nyelvre lefordították. Itt kedvező fordulatot vehetett volna élete, az írás tisztességes megélhetést biztosíthatott volna számára, de elragadta a gazdagodás vágya, ekkor ejtette fogságába az aranyláz. A vállalkozók és kalandorok, a könnyű meggazdagodást reményében tódultak Alaszkába aranyat ásni. Ő is nekivágott az északi vidéknek, de persze egy gramm aranyat se talált, annál inkább kimeríthetetlen, teméntelen témát a kalandokra és a megpróbáltatásokra. Hazatérése után mániákusan írt, minden új élmény, minden új olvasmány új témákat adott. Darwin elmélete az ember származásáról őt regényre ihlette, megszületett az „Ádám előtt” című, talán legkülönösebb elbeszélése, mely az emberré válás korában játszódik, amikor egy emberszabású majomtörzs éppen ősemberré válik.
A mérhetetlen múlt megírása után több év és több tapasztalat múltán létrejön a csak képzelettel megközelíthető jövőről, a jövendő küzdelmeiről szóló mű, a „Vaspata”.
Legnagyobb remekművei azonban csak a következő korszak termékei voltak. Ezek közt alighanem legfontosabb az 1908-ban írt „Martin Eden”, melybe önéletrajzi elemek is vegyülnek Martin Eden okos, tehetséges matrózfiú, aki a társadalom mélyrétegeiből érkezik, és szakadatlanul felfelé tör. Ez a regény hamar világhíressé teszi, azonban kedélyállapota már menthetetlenül megváltozott: keresi a magányt, kevesebbet, de elmélyültebben ír. Ekkor születik meg a „Kóbor Csillag”, amelyet a kritika világszerte a legjobb, legszebb csavargóregénynek állít. Egykori lázas nőhajszolása után egyre jobban vágyódik a hűségesen kitartó szerelemre, egyre iszákosabb lesz, egészsége romlik, de futja az erőből és a képzeletből még két remekműre. Most egymás után két kutyatörténet következik: „Az éneklő kutya” és „A beszélő kutya”. Természetesen ezekben valójában nem a kutyákról, hanem váltakozó gazdáikról van szó. Az élet reményeinek és sivár valóságának izgalmas körképe mind a két regény.
Mindkét mű megtalálható a vmek.oszk.hu oldalán:
A beszélő kutya
Az éneklő kutya
A csalódottság és kiábrándultság menthetetlen fogságába kerül, eltávolodik mindenkitől, s 40 éves korában méreggel öngyilkos lesz.
Az írók és az olvasók értetlenül döbbennek meg a hírre, hiszen világszerte ünnepelt, sikeres, nagy jövedelmű író volt már.
Lulu Wolf