Február: Böjtelő hava, Jégbontó hava, Farsang hava, Halak hava

A latin februarius szó jelentése "a tisztuláshoz tartozó". Februa egy évenkénti tisztulási ünnep volt az év utolsó hónapjában.

A régi rómaiaknál, ezt a hónap rítusai egyértelműen bizonyítják, eredetileg az év utolsó hónapja.  A Julianus- és a Gergely-naptár óta viszont az év második hónapja. Nevét több ókori latin szóból is eredeztetik, pl. februare ('megtisztít', 'kiengesztel'), Februus (a Lupercusszal vagy Plútóval azonosított isten), illetve februm ('szíj').

Mindhárom feltételezésben van igazság. Az ókori Rómában februárban voltak a legfontosabb vallási tisztító szertartások.

A február 15-én tartott  Lupercalia pásztorünnep volt; tisztító szertartások és termékenységi rítusok sorából állt. A farkas alakú, gyilkos istent (Lupercust) akarták kiengesztelni. A Lupercusok 12 tagú papi testülete (melyet Augustus szervezett újjá) végigszáguldva a lakott területeken, kecskebőr szíjakkal ostorozta a fiatalokat, elsősorban a nőket, a rituális "veréstől" tisztulást és termékenységet remélve állatnak, embernek egyaránt.

A télutó hónapja február egyben böjtelő hava is. Búcsúztatjuk a telet, várjuk a kikeletet. De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Lupercalia ünnepben keresendő. A Luprecalia, melyeket állítólag Romulus rendelt el, tisztuló ünnepek voltak, s február 15-én, tehát a tavasz közeledtével ünnepelték; mint a kiengesztelés napját. A népies és kedvelt ünnep fennmaradt egész a pogány kor legvégső idejéig. Európaszerte nemcsak a szőlős-borosgazdák, az egyszerű földművesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek.  

Jeles napjai:

Február 2.    Gyertyaszentelő Boldogasszony
Február 3.     Balázs napja
Február 14.   Bálint napja
Február 16.   Julianna napja
Február 19.   Zsuzsanna napja
Február 22.   Üszögös Szent Péter napja
Február 24.    Mátyás napja

 

Lulu