A 2003. évben sem állt meg a Tájházban elindult bővítési és újítási folyamat.
Múzeumunk 2000-ben megnyitotta a Tájház szomszédságában lévő épületben a helytörténeti kiállítását, mely 2001-ben Kunkovács László fotókiállításával gazdagodott.
Még ebben az évben egy újabb szomszédos telek csatolódott a múzeumhoz, melyen szabadidős parkot kívánunk létrehozni az idelátogató és a helyi vendégek részére. A telken épül, a hamarosan befejezéséhez érkező épület, amelyben a vizes blokk, illetve az iroda és adattár kap helyet.
A napokban készül el az udvari kemence, mely segítségével bővíteni tudjuk a látogatóinknak nyújtandó programjainkat. A kemencében sült kalács és kenyér, valamint ezek elkészítésének bemutatása még több érdeklődőt vonz majd a Tájházba. A zord tavaszi időjárás ellenére már márciusban elindult szezon. Még havas volt a táj, amikor a Duna Televízió készített riportfilmet a Tájházban, Kunkovács Lászlóról. Befűtöttünk a kemencébe és a nagyszoba melegében folyt a forgatás. Hamarosan a Hír TV munkatársai is megkerestek és május elsején az ?Egy nap Gyomaendrődön? című műsor egy része ugyancsak a Tájházban készült el. Májustól a Pájer Campingban táborozó Erdei iskolás csoportok tették hangossá a Tájház udvarát, ahol megismerkedhettek néhány hagyományos kézműves mesterséggel.
Júniusban a helyi fogyatékos fiatalok táborának adtunk otthon, majd július 20 és 30 között, a harmadik éve működő néprajzi tábor kutatói munkálkodtak a Tájházban. A néprajzi tábor, melyben a helyi fiatalokon kívül a Debreceni Egyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói vettek részt, tovább folytatta a tavalyi évben megkezdett leltározási, illetve ?terepmunkát? az endrődi városrészen. A Szarvasvégi Temető felmérésének utómunkálatait befejezvén, Endrőd archaikus építészetének feltérképezését indítottuk el. Olyan fotó adatbázist kívánunk létrehozni, amely rögzíti és bemutatja településünk épített örökségét. A fotódokumentáció elkészítéséhez nagyszerű útmutatást kaptunk Kunkovács László fotóművész-etnofotográfustól, aki táborunk egyik vezető személyisége volt. A tábor programjában most is szerepelt ismeretterjesztő előadás, amelyre az érdeklődőket mindig szívesen látjuk. Sziklarajzok, áldozóhelyek, kőemberek címmel Kunkovács László tartott nagysikerű diavetítéses előadást. Az előadás a Tájház nagyszobájában tartatott és bizony annyi érdeklődő gyűlt össze, hogy nem is fértek be mindannyian. S így jó néhányan kívülről hallgatták meg a mély-mondanivalójú, magával ragadó előadást. Kunkovács László nem ismeretlen olvasóink számára, hiszen kiállításairól, sikereiről többször beszámoltunk lapunkban. Ő még a Magyarországon fiatal tudományt, a vizuális antropológiát műveli magas fokon. Személyében tudós és a művész kapcsolódik eggyé; s az így megszületett alkotásai nem csupán dokumentum értékű munkafotók, hanem művészi produktumok, melyek megállítják és elgondolkozásra késztetik a szemlélődőt.
A tábor programját kalácssütés színesítette, melynek rejtelmeibe Lapatinszkiné Mariska néni vezette be a tábor lakóit. Az utolsó napot kecskepörköltös ebéd zárta és bízva a jövő évi folytatásban búcsúztunk el egymástól.
Augusztus 23-án újra nagy esemény színhelyévé vált a Tájház. ?Rákóczi emlékezete? című előadást hallhattuk, a magát csak műkedvelőnek nevező Giricz Lászlótól. Az előadásra több mint negyvenen gyűltünk össze az esti órában a helytörténeti épületrész udvarán.
Giricz László olyan műkedvelő, a szó eredeti, XIX. századi értelmében, aki nagy buzgósággal gyűjti hazája történelmének eseményeit. Nem rest felkeresni fontos ismert és kevésbé ismert emlékhelyeit. S nem utolsó sorban, megosztani érdeklődő honfitársaival. A diavetítéses előadást korabeli zeneművek felcsendülő dallamai színesítették.
Az előadások megszervezésében oroszlánrészt vállalt a Múzeumbarátok Köre Egyesület és ezúton szeretném megköszönni minden tagjának a segítségét.
Ezek történtek eddig múzeumunkban. Az év hátralevő részében szeretném folytatni az előadások szervezését, melynek következő előadója Dr. Kis Antal etnográfus, aki a magyar néprajz történeti áttekintését végzi el előadásában.
Múzeumunk sokféle tevékenységével próbál szolgálni a ?KÖZMŰVELŐDÉSNEK?.
Hiszen nemcsak az elmúlt korok hagyatékának őrzése és bemutatása a feladatunk, hanem a témánkhoz kapcsolódó, a kultúrát és a kulturáltságot elősegítő pedagógiai munka is.
Gyomaendrőd, 2003. augusztus 26.
Szonda István