Érdekességek „Gyoma község Hirdetési Jegyzőkönyveiből” 1800-1900. IV.
1851. szeptember „A Város malmai ( a város tulajdonában lévő szárazmalmok lsd.: szarvasi szárazmalom múzeum) árendában ki fognak adatni a folyó évi Mindenszent naptól egy évre, gabonabeliekért. Az árverés első Októberbe fog a Városházán megtartatni.”
1851. május 25. „A szeszégetés és serfőzés Nagy Álláson az Uradalomban megszűnvén a Szélmalomban vámbér mellett mindenki őrölhet.”
1852. szeptember 1. „Németi János Oaljmalmos figyelmébe ajánlja magát a becsülletes lakosságnak.” (Tökmagból nyertek olajat un. olajütő malmokban.)
1854. január 29. „Tudomására tétetik a lakosságnak, hogy akik levelet postán küldeni akarnak, küldendő leveleiket helybéli Gyógyszerész Parikovics Úrnál továbbítás végett minden héten vasárnap és csütörtökön e napokon feladhatják.”
1854. február 5. „A ház előtt az utczán vízelvezető árkok húzódtak s ezekbe be kötöttek az udvarból ásott levezető árkokat. A császári-királyi Csendőrség el rendeli, hogy deszkával fedjék le, m,ert éjszakai kerüléskor a csendőrök belebotlanak.”
* * *
„Mint köztudott is Felsőbb rendeletek folytán Gyoma Várossa a Békési Járásból a’ Szarvasi Járáshoz csatoltatván által, ügyes-bajos dolgaikban Szarvasi Járásbíróság. Szarvasi Főszolgabíró illetékes.”
1854. május „A házhelyek megtöltésére hordandó földásásoktól el tiltatnak a lakosok, onnan (a kijelölt vályogvető helyekről) csak tapasztani való sárga földet szabad hordani, de töltés földet nem.”
1854. május 7. „Akiket a város cselédjei a’ város házához felrendelnek, vagy hozzájok pecsét küldetik, szoros kötelességöknek tartsák a Városházánáli megjelenést. (A város cselédje: hajdú, községi rendőr, kézbesítő, a jobbágy időkben hadnagy. A pecsét egy kb. 5X5 cm-es kemény papírlap melyen ott volt a község-város pecsétje, ennek középkorra visszamenő gyökerei vannak. Tehát akinek ezt a pecsétet felmutatta a „város cselédje” annak fel kellett menni az Elöljárók elibe.)
* * *
„Minthogy a’ gyomai cigányok a’ hitelezések által igen sok bajt okoznak ennél fogva közhírré tétetik , hogy a’ kik hitelbe bármit is adnak a czigányoknak adósságaik megfizetése végetti panaszokkal a’ Város Házánál ne alkalmatlankodjanak; mert az olyannokon a’ kinek semmi vagyonok nincs, az Elöljáróság sem vehet semmit.”
* * *
„Minden ügybajba, légyen az bármi tartalmú, a mai naptól kezdve az illető felek Szarvason a „Bárány Vendéglő” melletti Inkei-féle háznál jelentkezzenek délelőtt 9-12 óráig, délután pedig 3-tól 6 óráig. A hivatalnokok tulajdon lakásán pedig soha senki ne alkalmatlankodjon mert el nem fogadtatik, s a’ mellett meg is büntettetik. Vasárnap és innep napokon pedig hivatal szünet lévén senki panasza sem fog meg hallgattatni.” ( Az önkényuralom alatt Szarvas volt a császári-királyi bezirker (körzeti) hivatal.
* * *
„Az udvar hosszábani utczára szolgáló árkokat minden ember szoros felelősség terhe alatt e’ folyó hó 20-ig csinosan kiássa s a’ kapunni bejárat alatt szinte árkot ásson, hogy a víznek folyása lehessen. A bejáróhoz megkívántató hídfőt is kapuja előtt személyválogatás nélkül ki ki elkészítse, mert aki mindezeknek ne tesz eleget szigorúan büntettetik.
1856. január „Kéri Mihálynak pénteken virradóra vele, a lovak elszaladván szánkója felborulásakor a’ Catholicus Templom melletti hídfőnél elveszett egy ótska szűre, 2 szekér kötele és egy ótska hámja.” (A hídfővel kapcsolatban arra gondolhatunk, hogy azon a tájon is voltak nagy árkolások a csapadékvíz levezetésére, s egy ilyen árkon átvetett hidacskának hídfőjéről lehetett szó- Természetesen kocsi híd méret.)
1856. április „Tapasztaltatván, hogy a’ lakosok kerítésére igen kevés gondot fordítanak, s azokat botrányos rossz állapotban tartják, ehhez képest figyelmeztetnek komolyan a’ rossz kerítéssel bíró lakosok, hogy kerítéseiket még ez év tavaszán kijavítsák, a’ kiknek pedig nem vólna (ti.kerítése) udvaraikat bekerítsék.”
1876. október 15. „Harstein Hermann Szűllítónál kirostált vetni valló búza van eladó, konkolyozó rostán kitisztált búza.”
1876. november 12. „A Szilágyi István Esküdt Úr házánál lakó budapesti kereskedő búzát, árpát és zabot folytonosan szed.” (vásásrol)
1877. március „Bihar Vármegyei Nagy Bajom Községben Özvegy Lékay Arzénnő Asszonynak egy jó karban lévő s két kőre járó szélmalma egy jó molnárházzal és egy hold telekkel szabad kézből el adó. Értekezhetni nagybajomi póstamester Tóth István Úrral lehetséges.”
A Városunk Gyomaendrőd írása