Tisztelt Olvasó!
Endrőd gazdag népszokásanyagot őrzött meg és tár fel a kutatóknak. Sok archaikum és egyedi vonás is kimutatható a népszokásanyag vizsgálatakor. Köszönhető ez a falu egyediségének, másságának, a környező településekkel szemben. Endrőd, mint katolikus sziget áll a református és evangélikus települések gyűrűjében.
Népe mindig is erősen vallásos érzelmű volt (részben ma is). Így a katolikus ünnepek sokasága köré gazdag népi vallásos anyag született, illetve hagyományozódott. A népszokások gyűjtését először magánemberek (falusi tanítók, papok), majd az országos kutatók végezték. Ezek a gyűjtések általában egy-egy specifikumra fókuszáltak, sokszor megelégedve néhány könnyebben összegyűjthető anyaggal.
Kiemelkedő ezért ebben a gyűjtési hullámban Dr. Erdélyi Zsuzsanna archaikus imák gyűjtése, mely a maga nemében és precízségében csaknem teljes anyaggyűjtést jelentett.
A megkezdett munkát kiegészítve és a falu bemutatásában teljességre törekedve a helyi Honismereti Egyesület (Honismereti Egyesület, Gyomaendrőd) nagyarányú gyűjtésbe kezdett. Mely gyűjtéssel szépen körvonalazódott Endrőd népszokásköre, társadalmi (család) szervezete, az élet nagy szükségeinek (születés, házasság, halál) szokásai, a falu társadalom-strukturális felépítése, az eljáró munkásság élete és a hagyományos étkezési kultúra. A gyűjtés tematikus elrendezésben az Endrődi Füzetek köteteiben publikálásra került. A negyedik kötetben megjelent „Vízkereszt ünnepe a Háromkirály-járással” részletet közöljük néprajzi közlésünkben.
(A közlés a Honismereti Egyesület vezetőjének hozzájárulásával történt.)
„Vízkereszt (január 6.)
Vízkeresztkor vízszentelés van - akkor szentelték a keresztvizet. Vízkeresztkor vót a házszentelés is, akkor osztán kiszentelte a háznak (nagyszoba) mind a négy sarkát a pap. Az én gyerekkoromba úgy vót, hogy bejelentették a házszentelést, és akkor ment a pap, a kántor, meg a ministránsok. Sokáig nem tartott mentek az egyik háztú a másikho. A kántor énekelte a háromkirályok énekit, a pap meg szentelte a négy sarkot. Felírták, hogy Gáspár, Menyhár, Boldizsár, csak a kezdőbetűköt, oda a szemöldökfára. És akkor ott meg is vendégelték, meg is kínálták őköt.
A háromkirályok napközbe vótak, inkább úgy délelőtt. Mentek tanyárú tanyára, alig ment el az egyik csapat, gyütt a másik. A három király meg az angyal. A fejükön csákó vót, a kezükbe bot, egy meg vitte a csillagot. Kifordított bekecsbe. Az ablakot megverték: - Adnak-e a háromkirályoknak szállást? Ha azt mondtuk: - Adunk!, akkor begyüttek. Hosszú, fehír ruhába vótak az angyalok.
Hosszú csillaga vót; mint az apácarács, olyan vót a nyele, nagy hosszú. A végin egy szita vót, annak tetejibe egy csillag vót csináva, aranycsillag kivágva papírbú. Oszt ahogy mondták a verset, mindég kinyújtogatták. Borzasztó tetszett nekünk, gyerekeknek. Álltunk előtte, és akkor úgy nyitotta ránk, a fejünkre.
Így énekeltek:
A szent királyok, három mágusok
Úrjézus, miképp szemléljük,
Ekkép köszöntjük a Jézust:
Dícsértessük az Úrjézus Krisztus!
Három királyok új csillagot látnak
Az ő szívükben ím, így gondolának:
hogy születése az új messiásnak
egy új csillagot támaszt a világnak.
Menjünk, keressük, és ha megtaláljuk,
ajándékunkkal királyunknak valljuk.
Jeruzsálembe hogy beérkezének
Heródestől ők így kérdezének:
- Hol van a zsidók királya,
mert égen vagyon feltámadt csillaga?
Hogy Heródestől megmenekedének,
Betlehem felé útjaikat vették
Midőn mindnyájan Betlehembe jutnak,
Jézuska előtt földre leborulnak.
Új királynak királysága
égnek-földnek méltósága
Szent Gáspár bizonyítja
aranyat kezébe vészen,
arról bizonyságot tészen
ezt méltónak állítja.
Menyhért noha szegénységét
látja mégis tisztességét
vallja ajándékokkal,
tömjént adni nagy tisztelet
egyedül csak istent illet
végtelen nagy voltának
Szent Boldizsár mirhát viszen
arról bizonyságot tészen
hogy isten emberré lett
együtt egy valóságával
hogy mint Krisztus, ember meghalt
aki tűzből született.
Azért három királyokkal,
szívbéli ajándékokkal,
Téged, Isten, dícsérünk.
Imádván te szent atyánkat,
Tisztelvén dicső anyánkat,
Néked, Jézus, szolgálunk.
Köszönjük, hogy minket ide bebocsátottatok,
a három királyoknak szállást adtatok.
Az ég áldása szálljon tireátok,
dícsértessék Jézus, vígan maradjatok.
Visszatérének ő hazájukba nagy vígan.
E szabadítót mindennek (mindenkinek) mondják nagy bátran.
Isten áldja meg e háznak gazdáját,
ökrét, szamarát, és minden jószágát.”
Forrás: Népszokások Endrődön. 1995. Endrődi Füzetek 4. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület, Gyomaendrőd, 92-95 old.)
A Városunk Gyomaendrőd írása