Sosem kérdeztem meg a Bárka című folyóirat alapítóitól, szerkesztőitől, hogy vajon miért épp ezt a nevet adták egy irodalmi folyóiratnak. Erről ugyanis volt egy sajátos értelmezésem: úgy vélem, Noé bárkájához hasonlatosan valamit át kellett mentenie. Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat - hirdeti a címlap, s ha meggondoljuk, hogy még csak most lép tizedik évébe, az is sejthető, hogy mit kellett mentenie.
A mögöttünk álló évtizedben - talán nem túlzás - úgy borított el mindent köröttünk a politika, mint Noé apánk idejében a vízözön. A rendszerváltás első éveiben a kortárs szépirodalmat és tudományt (főként a társadalomtudományokat) az a veszély fenyegette, hogy - ha nem is pusztulnak el a harsány áradásban - hosszú ideig lakatlan magaslatokon kell várniuk, míg ismét élhetővé szárad a környezet, vagy esetleg maguk is belemerülnek, s akkor szétázva, lucskosan, hasznavehetetlenül kerülnek ismét elő. Szerencsére volt néhány műhely, megszállott irodalompártiak kis gerillacsapatai, akik makacsul hittek a szó, a könyv erejében. Így született meg 1993-ban a Bárka, akkor még a Tevan Kiadó gondozásában, időszaki kiadványként. Félidő múltán átvette a Megyei Könyvtár, s Elek Tibor vezetésével mind formáját, mind a szerzőgárdát tekintve megújult.
A Bárka Békéscsabán készül, de hatósugara az egész Kárpát-medencére kiterjed. A szerkesztőség egyik legfőbb feladatának tekinti az egyetemes magyar irodalom és művészet kiváló kortárs alkotóinak bemutatását, mint ahogy idén egy egész számot szenteltek a fiatal huszon-harmincéves alkotók műveinek. Igen nagy hangsúllyal van jelen a Bárkában a régió jelene és jövője, értve ezalatt a nagy kelet-európai és a kisebb régiót, szűkebb pátriánkat, a Körös-völgyet egyaránt. Ez a "genius loci", jobban mondva ennek hangsúlyos érvényesülése különbözteti meg a folyóiratot minden más, hasonló kiadványtól. Nemcsak témaválasztásában, de a szerzők felvonultatásában is tükröződik ez a felfogás: sehol annyi helyi szerző nem kap szót, mint a Bárkában. Ezzel kapcsolatban azonban Elek Tibor főszerkesztő fontosnak tartja megjegyezni: azért az, hogy valaki Békés megyében él, még nem ad állandó belépőt a Bárka lapjaira, az, hogy valaki írogat, még nem jelenti, hogy tud is írni. Elek és munkatársai ragaszkodnak az általuk feltett léc magasságához.
A most megjelent 3. számban főként verseket találunk, többek között Gergely Ágnes, Tőzsér Árpád pozsonyi magyar költő, Tandori Dezső, Kántor Zsolt műveiből válogatott a szerkesztő. A hét végén itt járt Závada Pál, vele és Darvasi Lászlóval beszélgetett Elek Tibor, ennek szerkesztett változatát olvashatjuk a Bárka idei 3. számában. Elek kérdései az irói pályától a történelemfelfogáson át a sikerhez való viszonyig igen sok témát felölelnek, ezáltal az olvasó mintegy személyes ismeretségbe kerül mindkét alkotóval.
A Műhely című rovatban mindenképp különös figyelmet érdemel Nagy Gábor elemzése, amelynek már a címe is sokat ígérő: Békés megye a határmentiség és az EU-csatlakozás kettős erőterében. (A szerző a MTA Dél-Alföldi Regionális Kutató Központ békéscsabai főmunkatársa) Zárul a színházi évad, a Jókai Színház mögöttünk hagyott évéről Bod Péter ír, a tőle megszokott kemény hangvétellel. Megállapításainak jó részén talán megsértődhetne a helyi színtársulat, ám a szerző kritikája nem ezzel a szándékkal íródott, s ami a fő: igaz.
A Bárka minden számát egy aktuálisan kiválasztott művész grafikáival illusztrálják, ezúttal a hatvanéves gyulai festőművész, Székelyhidi Attila műveit csodálhatjuk meg, Szilágyi András elemzésében pedig az alkotóról és az életműről olvashatunk.
A szerdán nyíló Ünnepi Könyvhét eseményeihez mindenképpen hozzátartozik a Bárka legfrissebb számának megjelenése is. Amikor az olvasótáborról, az olvasási szokásokról kérdezem, Elek Tibor abszolút optimista. Szerinte az irodalom alkotói és befogadói oldalról egyaránt fellendülőben van, bár, mint mondja: átértékelődött a korábbi évtizedekhez képest. A sajtó felszabadulásával nem kell már szépirodalmi köntösbe öltöztetni a másként kimondhatatlant, az irodalom végre újra az lehet, ami: művészet.
Írta: B. Koltai Gabriella