Péntek, 2021. Június 18.Arnold, Levente napja  

  Rovatok
. Kezdőlap
. Csemegéző - Ajánló
. Pályázat
. Kitekintő
. Tallózó
. Mozi - Színház
. Könyvajánló
. Olvasóink írták
. Napraforgó
. Korábban írtuk
. Kék Bolygó
. Bemutatkozunk
. Webtanterv
. Archívum
 
 

  Menü
. Kultúrjog
. Kiállítások
. Játszótér
. Linkek
. Kulturális szaknévsor
. REGCIVIL
. Keresés
. Hírlevél
. Partnereink
. Honlapok
szerverünkön
. Impresszum

Szolgáltatásaink
. Szerver üzemeltetés
. Hirdetés
 
 

  Hirdetés
 
 

  Keresés


 
 

  Évfordulók
Évfordulók
1934
E napon hunyt el Derkovits Gyula festőművész

 
 

  Tallózó: Temetőink őrzik hagyományos kultúránk rendjét - A Városunk Gyomaendr&#

Az Endrődi Tájház immár másodjára adott otthont a nyári néprajzi tábornak. Míg tavaly a néprajzi gyűjtés lehetőségeit vázoltuk fel településünkön, az idei tábor konkrét célkitűzéssel indult, a Szarvasvégi temető néprajzi felmérésével. A munka halaszthatatlanságát és fontosságát az erősen pusztuló fakeresztek, valamint az újranyitás eredményeként hagyományos temetkezési rend megváltozása tette.




A temetőt először 1790-ben nyitották meg, tehát egyike volt az újratelepítés utáni, újonnan kiszabott temetőknek. Ugyanis az archaikus temető, valószínűleg a templom körül, az úgynevezett cinteremben lehetett. (A középkori templomunk kriptájába való temetkezésről a História Domus számol be.) A temető betelik 1850-ben és ekkor nyitják meg a most Ó-szarvasvégi temetőnek nevezet részt, amely a vizsgált temetőtől egy földút és egy csatorna választ ma el.
A régi temető fa sírjelei lassan kikopnak, de a kő síremlékek dacolnak az idő vasfogával. Elmondásból értesültem, hogy a területet libalegeltetésre használták és a gyerekként itt libákat legeltető, - ma idős adatközlő – emlékszik arra, hogy néhány kő a helyén állt még akkor.
1922-ben nyitják meg újra a temetőt és kezdik a temetést a bejárat felőli oldalról, a felvezető út jobb és bal oldalán. A felmérésünket az első síroktól elindulva a „nagykeresztig” végeztük el. Ugyanis a temetőnek ez a része még a hagyományos temetkezési rendet őrizte meg. A temetkezési rendben megfigyelhetők a családbokrok, illetve a házasodás útján kapcsolatba került családok sírhelyeinek szomszédsága. A temető fő helyén a „nagykereszt árnyékában” a papokat és a falu elöljáróit temették el, valamint a bejárattól induló út két oldalán – amint azt a míves kövek is mutatják – a módos családok síremlékei találhatók. A munka során több mint száz munka fotót készítettünk, amelyek a jellegzetes sírjeleket rögzítették.
Az összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a hagyományos endrődi fakeresztek formáin, milyen stílusváltozások következtek be az 1922-1960 közötti időszakban. A munka megvilágította azt is, hogy az 1790-ben nyílt és 1850- ben bezárt temető kő síremlékeit, a gondozó családok kihalása után az egyház értékesítette és a név rész átfaragása után újra temető sírkőként lettek felállítva az 1922-ben újra nyílt temetőben. Ezen köveken jól láthatók, hogy formai változtatás nélkül, csupán a név átfaragása után lettek újra felállítva. Ezek a kövek az élő dokumentumai annak, hogy az első temetkezéskor milyenek voltak a sírkövek, hiszen formájuk nem változott csak a rájuk vésett felirat módosult. A fakereszttel jelölt temetőrészek sírjelei erősen pusztulnak, mind az elévülés, mind pedig a rongálás és felelőtlenség miatt. Sajnos tapasztalnunk kellett, hogy a hét elején dokumentált fakeresztek közül, a néhány nap múlva történt fotózáson, már csak a helyét rögzíthettük, ugyanis eltűntek. Külön ki kell emelnem a megdöbbentő nagyságú gyermektemető részt, amely tragikus komolysággal vall a XX. század eleji járványokról, melyben sok endrődi édesanya vesztette el gyermekét. Az apró fakeresztek, melyek formájukban a nagyok kicsinyített másai, felirataikat olvasva a néhány napos csecsemők és a 6-8 éves gyermekek nyugvó helyei. Itt találtunk egy pici emlékre, melyre csak ennyi van írva „VOLT”.
Sajnos a gyermektemető is erősen pusztul, a kis fakeresztek kitörnek, az apró dombocskák leülepednek, s itt-ott már csak sejteni lehet, hogy egy gyermek alussza örök álmát.
A felmérő munka tehát nem várhatott, hiszen olyan dokumentációt készítettünk, amely rögzítette a jelenlegi állapotokat. Munkánkat nagyban segítette, hogy a temető tiszta és gondozott volt, így csak kevés helyen kellett a bozóttal küzdenünk.
Amennyiben az Ó-szarvasvégi temető is ki lesz takarítva, elvégezzük ott is a felmérő munkát még most az ősz folyamán. Bízok abban, hogy esetleg e cikk hatására elindulhat közös tenni akarás lezárt temetőink gondozására, kitisztítására. Egy település temetőinek állapota mindig árulkodik az ott élőkről, a településről. Ha gondozatlan és magára hagyott egy temető, ott joggal gondolhatjuk, hogy a nemtörődömség az úr. De ha egy temető gondozott, biztosak lehetünk abban, hogy a település lakói tisztelik őseiket és vigyáznak a tőlük kapott erkölcsi hagyatékra. S ha tiszták a temetők, akkor tudunk dolgozni benne mi is, és csak így tudjuk elvégezni a néprajzi feltáró munkát, amely sok hasznos adalékot jelent településünk kutatásában.

Szonda István

 
2002. október 28, hétfő 
 

 





Kezdőlap : Kitekintő : Tallózó : Mozi-Színház : Bemutatkozunk : Olvasóink írták : Könyvajánló : Pályázat : Csemegéző : Archívum
Kulturális szaknévsor : Linkek : Keresés : Fórum : Impresszum
Szerver üzemeltetés : Hirdetés


Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.